Magok és szemes termékek


/

Speckled kidney beans, large black

Az emberek a babféléket régtől fogfa termesztik és fogyasztják, erről árulkodnak a Mexikó és Dél-Amerika területéről származó régészeti leletek is. Az emberi kultúrának és történelemnek része a babtermesztés. Az ókori Egyiptomban, nemcsak élelmiszerként, hanem például jelképként is tisztelték a babot. A növény népszerűsége az idők folyamán megállíthatatlanul nőt: indián kereskedők közvetítésével Dél- és Közép-Amerika termesztésére alkalmas részein meghonosították, innen került Afrikába majd később, a babfogyasztás szintén nagy múltjával rendelkező Ázsiába. Mára napjaink legnagyobb babtermesztő országai közé tartozik India és Kína. Magyarországra a 16. századra ért el a növény és népszerűsége azóta is töretlen. A lila salátabab különösen kedvelt választás idősebbek és fiatalok egyaránt szeretik.

Egészséges

A hüvelyesek, így babfélék is nagyon táplálóak: fehérjéket, szénhidrátokat és zsírokat tartalmaznak. Többszörös gyógyító tulajdonsággal is rendelkeznek. A babfélékben lévő fehérje elősegíti a kiegyensúlyozott szexuális életet, és a test, különösen az agy helyes fejlődését. A keleti gyógyászat szerint a bab, jótékonyan hat a veseműködésre. Minden babféle vízhajtó és szárít is.

A bab fehérjében, valamint rostokban gazdag élelmiszer-nyersanyag. Az egészséges, kiegyensúlyozott étkezés szerves részévé kellene, hogy váljon. Válassza minél többször ön is! A szervezetünkben lassabban emésztődik, így a teltségérzet hosszabban megmarad az elfogyasztása után. Bár a szénhidráttartalma magas, de a jelentős élelmirost-tartalma miatt fogyasztása nem emeli meg hirtelen a vércukorszintet. Magas antioxidáns-tartalma segít egyes rák- és idegrendszeri betegségek megelőzésében. Ásványi anyagai közül jelentős például a molibdén-, a vas-, és a mangántartalma. Ez utóbbi nyomelem fontos szerepet játszik abban, hogy szervezetünk meg tudja semmisíteni a szabad gyököket. A bab remek forrása a B-vitaminoknak, a foszfornak, a káliumnak és a magnéziumnak.

Gázos

A legtöbb embernek a babfélékről a gázosodás jut eszébe és sokan talán emiatt a kellemetlen „mellékhatás” miatt mondanak le az egészséges és rendkívül jótékony babfélék fogyasztásáról.

Sokan nehezen vagy egyáltalán nem tudják megemészteni a babféléket. Ennek egyik oka a babhéj, de sokszor a haspuffadás és a gázosodás okozója, a helytelen társítás, például: kerülendő a bab és káposztafélék egy étkezésen belüli fogyasztása! 

A gázképződésért szintén felelős emészthetetlen oligoszacharidoktól is megszabadulhatunk, és a babos ételekről sem kell lemondanunk, ha kellően hosszasan áztatjuk a főzés előtt a szemeket. Fontos: ne az áztatóvízbe tegyük fel főni a babot! Azt öntsük ki. Friss tiszta vízben főzzük meg a beáztatott babot. Az áztatási idő tapasztalatoktól függően és babfajtától függően eltérő lehet: minimum fél- egy nap.

Sokat segít a babfélék emésztésében a római kömény, citromfű, édeskömény, koriander, kakukkfű, bazsalikom, tárkony. Ezek a fűszerek igen kellemes karakteres ízt is adnak az ételnek.

További tipp: könnyebb a babfélék emésztése, ha egy kis darab tengeri algával főzzük együtt őket, de az olajok is jobban emészthetővé teszik a babféléket.

Fűszeres

A bab ízesítetlen is nagyon kellemes aromájú, kifejezetten nem tolakodó, de jellegzetes. Ha mégis fűszereznénk, a babos ételek ízesítéséhez a tapasztalatok szerint az alábbi fűszerek illenek leginkább: babérlevél, bazsalikom, rozmaring, borsikafű, gyömbér, fokhagyma, kapor, majoránna, petrezselyemgyökér, pirospaprika, tárkony, lestyán.

Receptes

Merjen kreatív lenni, édességekben, krémekben, lepényekben, salátákban is gondolkodni, ha babról, - ebben az esetben a csodálatos lila salátababról- van szó. Belegondolt? Sokan rácsodálkoznak, hogy a hagyományos levesen és főzeléken kívül mások, más népek, más gasztronómiai kultúrák mennyiféleképpen fogyasztják a babot. Kísérletezzünk! Kutassunk receptek után, ötleteljünk a konyhánkban. A puhára főzött salátabab rengeteg recepthez felhasználható és nagyon sokféle módon elkészíthető sülve vagy főve, serpenyőben, sütőben, passzírozva, vagy egészben hagyva, fehér és vörös húsok mellé köretként. Mint azt az elnevezése is sugallja, salátákhoz egészen kiváló választás. Néhány fantáziabeindító tipp kell? Próbálja ki például így: a babsalátát ropogósan, görög babsaláta módra, babsalátát balzsamecettel, joghurtos öntettel, majonézes-krumplis babsalátaként, pikánsan fűszerezve, virslivel, vagy olaszosan paradicsomos-bazsalikomos öntettel!

 

 

 

 

 



 

 

 


/

Mixed beans

Fehér és lila nagy szemű salátababok összepárosításából áll, az általunk forgalmazott kevert salátabab. A lila és a fehér, nemcsak a szemünknek kedves és tetsző párosítás, hanem ez a két babféle a tányéron, ízvilágukban egymást is tökéletesen kiegészítő duo. A babfélék a többi hüvelyeshez hasonlóan azonkívül, hogy tápláló fehérjéket, szénhidrátokat és zsírokat tartalmaznak számos gyógyító tulajdonsággal is rendelkeznek. A babfélékben lévő fehérje elősegíti a kiegyensúlyozott szexuális életet, és a test, különösen az agy helyes fejlődését. A babfélék jó hatással vannak a vesékre - tartja a kínai gyógyászat. Minden babféle vízhajtó és szárít. A rendszeres babfogyasztás csökkentheti a menopauzás hőhullámokat is.

A babfélék élettani hatásai

A bab fehérjében, valamint rostokban gazdag élelmiszer-nyersanyag. Az egészséges, kiegyensúlyozott étkezés szerves része. A szervezetünkben lassabban emésztődik, így a teltségérzet hosszabban megmarad az elfogyasztása után. Bár a babfélék szénhidráttartalma magas, de a jelentős élelmi rost tartalma miatt fogyasztása nem emeli meg hirtelen a vércukorszintet. Magas antioxidáns-tartalma segít egyes rák- és idegrendszeri betegségek megelőzésében. Ásványi anyagai közül jelentős például a molibdén-, a vas-, és a mangántartalma. Ez utóbbi nyomelem fontos szerepet játszik abban, hogy szervezetünk meg tudja semmisíteni a szabad gyököket. A bab remek forrása a B-vitaminoknak, a foszfornak, a káliumnak és a magnéziumnak.

Megelőzik a bajt. Számos vizsgálat tanúsítja, hogy a hüvelyesek tápanyagai a fentieken kívül védelmet nyújthatnak több súlyos betegséggel, így az Alzheimer- kórral valamint az emlő- és vastagbélrákkal szemben is.

Az antioxidánsok otthona. Az Észak-dakotai Állami Egyetemen végeztek több kutatást annak alátámasztására milyen magas mennyiségben is tartalmaznak a babfélék antioxidánsokat. A babfélékben levő hatóanyagok rendkívül kedvező hatásúak, ugyanis akadályozzák a plakk-képződést a verőerek falán, egészségesen tartják a keringési rendszert ezzel hozzájárulnak az érelmeszesedés megelőzéséhez.

Koleszterincsökkentő hatás! Az Arizonai Állami Egyetem vizsgálatai szerint a cukorbetegségre fokozottan hajlamosaknál több mint 8%-al csökkent az össz- és az ártalmas (LDL) koleszterin szintje, ha nyolc héten át naponta 1 deciliter babot fogyasztottak.

A bab étkezési felhasználása

A babféléket érdemes és ajánlatos fogyasztás- főzés előtt áztatni.

  • Áztatás során a babszemek nedvességtartalma kiegyenlítődik, így főzéskor egyneműen, egyformán puhulnak meg.

  • A gázképződésért felelős emészthetetlen oligoszacharidok a hosszas áztatás során átalakulnak.

  • Áztatás után lerövidül a főzési idő így a többi hozzávaló ne veszít az értékéből a bab által igényelt hosszú felpuhulási idő miatt.

  • Ha kevesebb idő alatt is megfőnek a babszemek az ételben, kisebb mértékben károsodnak a főzés során a babban lévő, számunkra értékes vitaminok és ásványi anyagok.

  • Ne az áztatóvízbe tegyük fel főni a babot. Az áztatóvizet feltétlenül öntsük le a főzés előtt és friss tiszta vízben főzzük meg a beáztatott babot.

  • Az áztatási idő tapasztalatoktól függően és babfajtától függően eltérő lehet. fél- egy nap.

Sülve-főve

Ne tévesszen meg senkit a nagy szemű bab „zordabb” külseje az apró szeműbb babfélékkel szemben, sőt! A puhára főzött salátabab rengeteg recepthez felhasználható és nagyon sokféle módon elkészíthető sülve vagy főve, serpenyőben, sütőben, passzírozva, vagy egészben hagyva, fehér és vörös húsok mellé köretként. Mint azt az elnevezése is sugallja, salátákhoz egészen kiváló választás. Néhány fantáziabeindító tipp kell? Próbálja ki például így: a babsalátát ropogósan, görög babsaláta módra, babsalátát balzsamecettel, joghurtos öntettel, majonézes-krumplis babsalátaként, pikánsan fűszerezve, virslivel, vagy olaszosan paradicsomos-bazsalikomos öntettel!

 

 

 

 

 

 

 


/

Természet Áldása fehér salátabab

Nagyon sok érv és eredmény szól a babfélék emberi szervezetre gyakorolt pozitív hatásairól, és fogyasztásuk mellett. Kutatások megállapították, hogy aki több hüvelyes zöldségfélét fogyaszt, az kevésbé lesz kitéve a szívbetegségek kockázatának – ez többek között a babokban található fito-kemikáliákkal lehet összefüggésben. A táplálkozástudományi szakemberek a hüvelyesek minél gyakoribb fogyasztását javasolják, mert amellett hogy finomak, egészségesek is, és nagyon sokat „tesznek” értünk, többek között rákos betegségek ellen védő természetes anyagok igen széles választékát tartalmazzák. A babok vízben oldódó rostokat valamint szaponinokat és fitoszterolokat biztosítanak számunkra, amelyek segítenek a vérünk koleszterinszintjét csökkenteni. Kutatások azt állapították meg, hogy napi 10 gramm vízben oldódó rost (ennyit körülbelül 200-250 gramm bab tartalmaz) fogyasztása a kiindulási értékhez képest akár 10 százalékkal is csökkentheti az LDL koleszterin szintjét a vérben. A fehér salátabab, az egyik legkedveltebb és legismertebb babféle. Étkezési célú felhasználása rendkívül változatos, és az íze is nagyon meggyőző.

Miért válasszuk a babféléket? Miért főzzünk gyakran fehér salátababból valami finomat?

Támogatja a fogyókúrát. Eltelít, bennünket, így nem fogunk a kelleténél többet enni. Egy adag bab elfogyasztásával már kellőképp jóllakottnak fogja érezni magát. Ez a babfélék rosttartalmának köszönhető: fogyasztásuk teltségérzetet okoz, közben pedig csodálatos módon gátolja a vércukorszint-ingadozást. Így megnő az az idő, míg újra ön éhesnek érzi magát.

Kordában tartja a cukorbetegséget. A babfélék a cukorbetegek csodaétele! Kiegyensúlyozott szénhidrát- és fehérjetartalmuk lassú, tartós glükózforrást biztosít, így a vércukorszint nem ingadozik olyan mértékben, mint az egyszerű finomított cukrok fogyasztása után.

Lisztérzékenyek rengeteg sokféle ételt készíthetnek babból.

Vegetáriánusok számára a babfélék az egyik legjobb alternatívák fehérje beviteléhez. A bab tápértéke magas, 20-25% fehérjét (legumin) tartalmaz. Nitrogénben gazdag, foszfor- és kéntartalmának tulajdonítható nagy táplálóereje. A szárazbab fehérjetartalma tízszerese a burgonyáénak, háromszorosa a kenyérének, de magas ásványi anyag tartalma is.

Fűszerezés

A bab ízesítetlen is nagyon kellemes aromájú, kifejezetten nem tolakodó, de jellegzetes ízű zöldség. Ha mégis fűszereznénk, a babos ételek ízesítéséhez a tapasztalatok szerint az alábbi fűszerek illenek leginkább: babérlevél, bazsalikom, rozmaring, borsikafű, gyömbér, fokhagyma, kapor, majoránna, petrezselyemgyökér, pirospaprika, tárkony, lestyán. Jó tudni, hogy a bab nagyon könnyen „felveszi” a hozzáadott fűszerek ízét.

Receptek újragondolva

Merjen kreatív lenni, édességekben, krémekben, lepényekben, salátákban is gondolkodni, ha babról, - ebben az esetben a csodálatos lila salátababról- van szó. Belegondolt? Sokan rácsodálkoznak, hogy a hagyományos levesen és főzeléken kívül mások, más népek, más gasztronómiai kultúrák mennyiféleképpen fogyasztják a babot. Kísérletezzünk! Kutassunk receptek után, ötleteljünk a konyhánkban. A puhára főzött salátabab rengeteg recepthez felhasználható és nagyon sokféle módon elkészíthető sülve vagy főve, serpenyőben, sütőben, passzírozva, vagy egészben hagyva, fehér és vörös húsok mellé köretként. Mint azt az elnevezése is sugallja, salátákhoz egészen kiváló választás. Néhány fantáziabeindító tipp kell? Próbálja ki például így: a babsalátát ropogósan, görög babsaláta módra, babsalátát balzsamecettel, joghurtos öntettel, majonézes-krumplis babsalátaként, pikánsan fűszerezve, virslivel, vagy olaszosan paradicsomos-bazsalikomos öntettel!

 



 

 

 


/

Kidney beans, large white

Nagyon sok érv és eredmény szól a babfélék emberi szervezetre gyakorolt pozitív hatásairól, és fogyasztásuk mellett. Kutatások megállapították, hogy aki több hüvelyes zöldségfélét fogyaszt, az kevésbé lesz kitéve a szívbetegségek kockázatának – ez többek között a babokban található fito-kemikáliákkal lehet összefüggésben. A táplálkozástudományi szakemberek a hüvelyesek minél gyakoribb fogyasztását javasolják, mert amellett hogy finomak, egészségesek is, és nagyon sokat „tesznek” értünk, többek között rákos betegségek ellen védő természetes anyagok igen széles választékát tartalmazzák. A babok vízben oldódó rostokat valamint szaponinokat és fitoszterolokat biztosítanak számunkra, amelyek segítenek a vérünk koleszterinszintjét csökkenteni. Kutatások azt állapították meg, hogy napi 10 gramm vízben oldódó rost (ennyit körülbelül 200-250 gramm bab tartalmaz) fogyasztása a kiindulási értékhez képest akár 10 százalékkal is csökkentheti az LDL koleszterin szintjét a vérben. A fehér salátabab, az egyik legkedveltebb és legismertebb babféle. Étkezési célú felhasználása rendkívül változatos, és az íze is nagyon meggyőző.

Miért válasszuk a babféléket? Miért főzzünk gyakran fehér salátababból valami finomat?

Támogatja a fogyókúrát. Eltelít bennünket, így nem fogunk a kelleténél többet enni. Egy adag bab elfogyasztásával már kellőképp jóllakottnak fogja érezni magát. Ez a babfélék rosttartalmának köszönhető: fogyasztásuk teltségérzetet okoz, közben pedig csodálatos módon gátolja a vércukorszint-ingadozást. Így megnő az az idő, míg újra ön éhesnek érzi magát.

Kordában tartja a cukorbetegséget. A babfélék a cukorbetegek csodaétele! Kiegyensúlyozott szénhidrát- és fehérjetartalmuk lassú, tartós glükózforrást biztosít, így a vércukorszint nem ingadozik olyan mértékben, mint az egyszerű finomított cukrok fogyasztása után.

Lisztérzékenyek rengeteg sokféle ételt készíthetnek babból.

Vegetáriánusok számára a babfélék az egyik legjobb alternatívák fehérje beviteléhez. A bab tápértéke magas, 20-25% fehérjét (legumin) tartalmaz. Nitrogénben gazdag, foszfor- és kéntartalmának tulajdonítható nagy táplálóereje. A szárazbab fehérjetartalma tízszerese a burgonyáénak, háromszorosa a kenyérének, de magas ásványi anyag tartalma is.

Fűszerezés

A bab ízesítetlen is nagyon kellemes aromájú, kifejezetten nem tolakodó, de jellegzetes ízű zöldség. Ha mégis fűszereznénk, a babos ételek ízesítéséhez a tapasztalatok szerint az alábbi fűszerek illenek leginkább: babérlevél, bazsalikom, rozmaring, borsikafű, gyömbér, fokhagyma, kapor, majoránna, petrezselyemgyökér, pirospaprika, tárkony, lestyán. Jó tudni, hogy a bab nagyon könnyen „felveszi” a hozzáadott fűszerek ízét.

Receptek újragondolva

Merjen kreatív lenni, édességekben, krémekben, lepényekben, salátákban is gondolkodni, ha babról, - ebben az esetben a csodálatos lila salátababról- van szó. Belegondolt? Sokan rácsodálkoznak, hogy a hagyományos levesen és főzeléken kívül mások, más népek, más gasztronómiai kultúrák mennyiféleképpen fogyasztják a babot. Kísérletezzünk! Kutassunk receptek után, ötleteljünk a konyhánkban. A puhára főzött salátabab rengeteg recepthez felhasználható és nagyon sokféle módon elkészíthető sülve vagy főve, serpenyőben, sütőben, passzírozva, vagy egészben hagyva, fehér és vörös húsok mellé köretként. Mint azt az elnevezése is sugallja, salátákhoz egészen kiváló választás. Néhány fantáziabeindító tipp kell? Próbálja ki például így: a babsalátát ropogósan, görög babsaláta módra, babsalátát balzsamecettel, joghurtos öntettel, majonézes-krumplis babsalátaként, pikánsan fűszerezve, virslivel, vagy olaszosan paradicsomos-bazsalikomos öntettel!

 



 

 

 


/

Természet Áldása fehér gyöngybab

Fehér gyöngybab

Ez az apró, nagyon barátságos, fehér színű babfajta, sokkal több, mint az iskolás évek menzás élményeinek, egyik gyakori szereplője. Réges - régen túllépett a fehér gyöngybab és általában az összes babfajta az őket körülvevő lekicsinylő sztereotípián. Nem hiába termesztették és szeretik az emberek több ezer éve a babféléket. Mára már többszörösen bebizonyított tény a babfélék emberi szervezetre gyakorolt sokrétű pozitív hatása. És mindemellett: lehet nem szeretni, ezt a fehér, gyöngyökre emlékeztető, kellemes ízű babfélét?

Az emberek a babféléket régtől fogfa termesztik és fogyasztják, erről árulkodnak a Mexikó és Dél-Amerika területéről származó régészeti leletek is. Az emberi kultúrának és történelemnek része a babtermesztés. Az ókori Egyiptomban, nemcsak élelmiszerként, hanem például jelképként is tisztelték a babot. A növény népszerűsége az idők folyamán megállíthatatlanul nőt: indián kereskedők közvetítésével Dél- és Közép-Amerika termesztésére alkalmas részein meghonosították, innen került Afrikába majd később, a babfogyasztás szintén nagy múltjával rendelkező Ázsiába. Mára napjaink legnagyobb babtermesztő országai közé tartozik India és Kína. Magyarországra a 16. századra ért el a növény és népszerűsége azóta is töretlen.

A babfélék élettani hatásai

A bab fehérjében, valamint rostokban gazdag élelmiszer-nyersanyag. Az egészséges, kiegyensúlyozott étkezés szerves része kellene, hogy legyen. A szervezetünkben lassabban emésztődik, így a teltségérzet hosszabban megmarad az elfogyasztása után. Bár a babfélék szénhidráttartalma magas, de a jelentős élelmi rost tartalmuk miatt fogyasztásuk nem emeli meg hirtelen a vércukorszintet. Magas antioxidáns-tartalma a babnak, segít egyes rák- és idegrendszeri betegségek megelőzésében. Ásványi anyagai közül jelentős például a molibdén-, a vas-, és a mangántartalma. Ez utóbbi nyomelem fontos szerepet játszik abban, hogy szervezetünk meg tudja semmisíteni a szabad gyököket. A bab remek forrása a B-vitaminoknak, a foszfornak, a káliumnak és a magnéziumnak.

A hüvelyesek betegségmegelőző hatása, mára már bizonyított. Számos vizsgálat tanúsítja, hogy a hüvelyesek tápanyagai a fentieken kívül védelmet nyújthatnak több súlyos betegséggel, így az Alzheimer- kórral valamint az emlő- és vastagbélrákkal szemben is.

Hemzsegnek a jótékony antioxidánsoktól. Az Észak-dakotai Állami Egyetemen végeztek több kutatást annak alátámasztására milyen magas mennyiségben is tartalmaznak a babfélék antioxidánsokat. A babfélékben levő hatóanyagok rendkívül kedvező hatásúak, ugyanis akadályozzák a plakk-képződést a verőerek falán, egészségesen tartják a keringési rendszert, ezzel hozzájárulnak az érelmeszesedés megelőzéséhez.

Pá-pá rossz koleszterin! Az Arizonai Állami Egyetem vizsgálatai szerint a cukorbetegségre fokozottan hajlamosaknál több mint 8%-al csökkent az össz- és az ártalmas (LDL) koleszterin szintje, ha nyolc héten át naponta 1 deciliter babot fogyasztottak.

Áztatni többszörösen érdemes!

  1. Áztatás során a babszemek nedvességtartalma kiegyenlítődik, így főzéskor egyneműen, egyformán puhulnak meg.

  2. A gázképződésért felelős emészthetetlen oligoszacharidok a hosszas áztatás során átalakulnak.

  3. Áztatás után lerövidül a főzési idő így a többi hozzávaló ne veszít az értékéből a bab által igényelt hosszú felpuhulási idő miatt.

  4. Ha kevesebb idő alatt is megfőnek a babszemek az ételben, kisebb mértékben károsodnak a főzés során a babban lévő, számunkra értékes vitaminok és ásványi anyagok.

  5. Ne az áztatóvízbe tegyük fel főni a babot. Az áztatóvizet feltétlenül öntsük le a főzés előtt és friss tiszta vízben főzzük meg a beáztatott babot.

  6. Az áztatási idő tapasztalatoktól függően és babfajtától függően eltérő lehet. fél- egy nap.

Jó választás

A fehér gyöngybabból talán a legízletesebb babfőzelékek és bablevesek egyike készíthető. Különösen finom a fehér gyöngybabból, a tejfölös- ecetes bableves. A gulyáshoz is nagyon jó választás ez az apró szemű babféle. Annyi teljesen biztos, hogy csak nyerhetünk vele, fogyasztása jó tesz. A babfélék bármelyike, nagyon jó választás étkezéseinkhez. Jó hatással vannak az emésztőrendszer működésére. Fogyasztásuk hozzájárul az emberi máj és a vese méregtelenítő működéséhez, csökkentik az emberi szervezetben lévő koleszterinszintet, szabályozzák az inzulintermelést, valamint serkentik a megfelelő nyirokáramlást. Nagy rosttartalmuk hozzájárul a napi rostszükséglet fedezéséhez, segítve ezzel a bélmozgást és az emésztést.

 

 

 


/

Természet Áldása fehér gyöngybab

 

Fehér gyöngybab

 

 

Ez az apró, nagyon barátságos, fehér színű babfajta, sokkal több, mint az iskolás évek menzás élményeinek, egyik gyakori szereplője. Réges - régen túllépett a fehér gyöngybab és általában az összes babfajta az őket körülvevő lekicsinylő sztereotípián. Nem hiába termesztették és szeretik az emberek több ezer éve a babféléket. Mára már többszörösen bebizonyított tény a babfélék emberi szervezetre gyakorolt sokrétű pozitív hatása. És mindemellett: lehet nem szeretni, ezt a fehér, gyöngyökre emlékeztető, kellemes ízű babfélét?

 

Az emberek a babféléket régtől fogfa termesztik és fogyasztják, erről árulkodnak a Mexikó és Dél-Amerika területéről származó régészeti leletek is. Az emberi kultúrának és történelemnek része a babtermesztés. Az ókori Egyiptomban, nemcsak élelmiszerként, hanem például jelképként is tisztelték a babot. A növény népszerűsége az idők folyamán megállíthatatlanul nőt: indián kereskedők közvetítésével Dél- és Közép-Amerika termesztésére alkalmas részein meghonosították, innen került Afrikába majd később, a babfogyasztás szintén nagy múltjával rendelkező Ázsiába. Mára napjaink legnagyobb babtermesztő országai közé tartozik India és Kína. Magyarországra a 16. századra ért el a növény és népszerűsége azóta is töretlen.

 

 

A babfélék élettani hatásai

 

A bab fehérjében, valamint rostokban gazdag élelmiszer-nyersanyag. Az egészséges, kiegyensúlyozott étkezés szerves része kellene, hogy legyen. A szervezetünkben lassabban emésztődik, így a teltségérzet hosszabban megmarad az elfogyasztása után. Bár a babfélék szénhidráttartalma magas, de a jelentős élelmi rost tartalmuk miatt fogyasztásuk nem emeli meg hirtelen a vércukorszintet. Magas antioxidáns-tartalma a babnak, segít egyes rák- és idegrendszeri betegségek megelőzésében. Ásványi anyagai közül jelentős például a molibdén-, a vas-, és a mangántartalma. Ez utóbbi nyomelem fontos szerepet játszik abban, hogy szervezetünk meg tudja semmisíteni a szabad gyököket. A bab remek forrása a B-vitaminoknak, a foszfornak, a káliumnak és a magnéziumnak.

 

A hüvelyesek betegségmegelőző hatása, mára már bizonyított. Számos vizsgálat tanúsítja, hogy a hüvelyesek tápanyagai a fentieken kívül védelmet nyújthatnak több súlyos betegséggel, így az Alzheimer- kórral valamint az emlő- és vastagbélrákkal szemben is.

 

Hemzsegnek a jótékony antioxidánsoktól. Az Észak-dakotai Állami Egyetemen végeztek több kutatást annak alátámasztására milyen magas mennyiségben is tartalmaznak a babfélék antioxidánsokat. A babfélékben levő hatóanyagok rendkívül kedvező hatásúak, ugyanis akadályozzák a plakk-képződést a verőerek falán, egészségesen tartják a keringési rendszert, ezzel hozzájárulnak az érelmeszesedés megelőzéséhez.

 

Pá-pá rossz koleszterin! Az Arizonai Állami Egyetem vizsgálatai szerint a cukorbetegségre fokozottan hajlamosaknál több mint 8%-al csökkent az össz- és az ártalmas (LDL) koleszterin szintje, ha nyolc héten át naponta 1 deciliter babot fogyasztottak.

 

Áztatni többszörösen érdemes!

 

  1. Áztatás során a babszemek nedvességtartalma kiegyenlítődik, így főzéskor egyneműen, egyformán puhulnak meg.

  2. A gázképződésért felelős emészthetetlen oligoszacharidok a hosszas áztatás során átalakulnak.

  3. Áztatás után lerövidül a főzési idő így a többi hozzávaló ne veszít az értékéből a bab által igényelt hosszú felpuhulási idő miatt.

  4. Ha kevesebb idő alatt is megfőnek a babszemek az ételben, kisebb mértékben károsodnak a főzés során a babban lévő, számunkra értékes vitaminok és ásványi anyagok.

  5. Ne az áztatóvízbe tegyük fel főni a babot. Az áztatóvizet feltétlenül öntsük le a főzés előtt és friss tiszta vízben főzzük meg a beáztatott babot.

  6. Az áztatási idő tapasztalatoktól függően és babfajtától függően eltérő lehet. fél- egy nap.

 

Jó választás

 

A fehér gyöngybabból talán a legízletesebb babfőzelékek és bablevesek egyike készíthető. Különösen finom a fehér gyöngybabból, a tejfölös- ecetes bableves. A gulyáshoz is nagyon jó választás ez az apró szemű babféle. Annyi teljesen biztos, hogy csak nyerhetünk vele, fogyasztása jó tesz. A babfélék bármelyike, nagyon jó választás étkezéseinkhez. Jó hatással vannak az emésztőrendszer működésére. Fogyasztásuk hozzájárul az emberi máj és a vese méregtelenítő működéséhez, csökkentik az emberi szervezetben lévő koleszterinszintet, szabályozzák az inzulintermelést, valamint serkentik a megfelelő nyirokáramlást. Nagy rosttartalmuk hozzájárul a napi rostszükséglet fedezéséhez, segítve ezzel a bélmozgást és az emésztést.

 

 

 


/

Természet Áldása cranberry beans

Az emberek a babféléket régtől fogfa termesztik és fogyasztják, erről árulkodnak a Mexikó és Dél-Amerika területéről származó régészeti leletek is. Az emberi kultúrának és történelemnek része a babtermesztés. Az ókori Egyiptomban, nemcsak élelmiszerként, hanem például jelképként is tisztelték a babot. A növény népszerűsége az idők folyamán megállíthatatlanul nőt: indián kereskedők közvetítésével Dél- és Közép-Amerika termesztésére alkalmas részein meghonosították, innen került Afrikába majd később, a babfogyasztás szintén nagy múltjával rendelkező Ázsiába. Mára napjaink legnagyobb babtermesztő országai közé tartozik India és Kína. Magyarországra a 16. századra ért el a növény és népszerűsége azóta is töretlen.

A babfélék élettani hatásai

  • A bab fehérjében, valamint rostokban gazdag élelmiszer-nyersanyag. Az egészséges, kiegyensúlyozott étkezés szerves része. A szervezetünkben lassabban emésztődik, így a teltségérzet hosszabban megmarad az elfogyasztása után. Bár a szénhidráttartalma magas, de a jelentős élelmirost-tartalma miatt fogyasztása nem emeli meg hirtelen a vércukorszintet. Magas antioxidáns-tartalma segít egyes rák- és idegrendszeri betegségek megelőzésében. Ásványi anyagai közül jelentős például a molibdén-, a vas-, és a mangántartalma. Ez utóbbi nyomelem fontos szerepet játszik abban, hogy szervezetünk meg tudja semmisíteni a szabad gyököket. A szárazbab remek forrása a B-vitaminoknak, a foszfornak, a káliumnak és a magnéziumnak.
  • A hüvelyesek betegségmegelőző hatása, mára már bizonyított. Számos vizsgálat tanúsítja, hogy a hüvelyesek tápanyagai a fentieken kívül védelmet nyújthatnak több súlyos betegséggel, így az Alzheimer- kórral valamint az emlő- és vastagbélrákkal szemben is.
  • Hemzsegnek a jótékony antioxidánsoktól. Az Észak-Dakotai Állami Egyetemen végeztek több kutatást annak alátámasztására milyen magas mennyiségben is tartalmaznak a babfélék antioxidánsokat. A babfélékben levő hatóanyagok rendkívül kedvező hatásúak, ugyanis akadályozzák a plakk-képződést a verőerek falán, egészségesen tartják a keringési rendszert ezzel hozzájárulnak az érelmeszesedés megelőzéséhez.
  • Pá-pá rossz koleszterin! Az Arizonai Állami Egyetem vizsgálatai szerint a cukorbetegségre fokozottan hajlamosaknál több mint 8%-al csökkent az össz- és az ártalmas (LDL) koleszterin szintje, ha nyolc héten át naponta 1 deciliter űrtartalmú babot fogyasztottak.
  • Áztatni vagy nem áztatni? Ez most itt, a válasz…
  • Örök kérdés és dilemma. Na és persze ha áztatni, akkor meddig? Az áztatás mellett több érv is szól.
  • Áztatás során a babszemek nedvességtartalma kiegyenlítődik, így főzéskor egyneműen, egyformán puhulnak meg.
  • A gázképződésért felelős emészthetetlen oligoszacharidok a hosszas áztatás során átalakulnak.
  • Áztatás után lerövidül a főzési idő így a többi hozzávaló ne veszít az értékéből a bab által igényelt hosszú felpuhulási idő miatt.
  • Ha kevesebb idő alatt is megfőnek a babszemek az ételben, kisebb mértékben károsodnak a főzés során a babban lévő, számunkra értékes vitaminok és ásványi anyagok.
  • Ne az áztatóvízbe tegyük fel főni a babot. Az áztatóvizet feltétlenül öntsük le a főzés előtt és friss tiszta vízben főzzük meg a beáztatott babot.
  • Az áztatási idő tapasztalatoktól függően és babfajtától függően eltérő lehet. fél- egy nap.

Jó tudni!

  • A babfélék is hajlamosak a zsizsikesedésre, így a cranberry bab is. Jól bevált trükk, hogy a tárolás előtt a babot kis időre bátran fagyassza le mélyhűtőben. A lefagyasztás sterilizálja a babot!
  • A szárazbab légmentesen záró dobozban, dunsztos üvegben, mindenképpen szobamérsékleten, közvetlen, erős fénytől óvott helyen akár egy évig is biztonsággal eltárolható.
  • Se rövid se hosszú idejű tárolás céljából ne tegye a száraz babféléket hűtőszekrénybe! A szobahőmérséklet alatti és nyirkos tárolás következtében a bab felveszi a levegő nedvességét, penészesedik és megromlik.

Cranberry tippek

Ebből a babfajtából is mindazon babos étel elkészíthető, mint társaiból. Főzve, sütve, rakottan, passzírozva, szendvicsre, rizshez, önmagában, levesként vagy főzelékként egyaránt finom. A cranberry babból különösen finom babsaláta készíthető, amihez jól illik a paradicsom, vagy a gyöngyhagyma is: mindezeket öntse le olívaolaj, citromlé és só keverékével, és ha igényli fűszerezze bátran tovább ízlés szerint. Nagyon finom lesz a végeredmény!

Babhoz illő fűszerek

A babos ételek ízesítéséhez a tapasztalatok szerint az alábbi fűszerek illenek leginkább: babérlevél, bazsalikom, rozmaring, borsikafű, gyömbér, fokhagyma, kapor, majoránna, petrezselyemgyökér, pirospaprika, tárkony, lestyán.

Még egy plusz tipp: A babos ételeket mindig a főzés végén sózza meg, ellenkező esetben kemények maradnak a szemek!


/

Természet Áldása bio kukoricapehely

Bio kukoricapehely

A táplálkozástudományi szakemberek szerint, a reggeli a nap legfontosabb étkezése, és mi más juthatna eszünkbe egy egészséges és könnyű reggeliről, mint a méltán népszerű kukoricapehely. Nem igaz, hogy csak a gyermekek körében népszerű és nem csak a „hagyományos” tejjel fogyasztott állapotában. Szerencsére mára a kukoricapelyhet felfedezte és továbbgondolta a gluténmentes, a fogyókúrás, az egészséges konyha. Számtalan módon fogyasztható, tápláló és gazdag gabonaféle, ami nálunk többszörösen ellenőrzött biogazdálkodásokból, gondosan válogatva, a legjobb minőségben kerülhet az asztalára.

A kukorica vagy népies nevein tengeri, törökbúza, málé (Zea mays) a perlyefélék családjába tartozó, lágy szárú, egylaki, egynyári növény. Ki ne ismerné? Két méter magasra is megnőhet és csöves szemtermést hoz. Magyarországon mára már a legnagyobb területen termesztett szántóföldi növény és az egyetlen gabonatermés, amelynek amerikai eredete van, és mára alapvető gabonatermék a trópusi és szubtrópusi területeken is világszerte.

Hogyan készül a kukoricapehely?

Először is a teljes kukoricaszemeket több órán keresztül főzik. Eközben a szemek gömbölyű formát öltenek. A lekerekített szemeket gépek segítségével kiszárítják, majd laposra préselik. A már pehely formára préselt kukoricaszemeket, kemencékben megsütik. Ha a pelyhek mindkét oldala szép sárgára és ropogósra sült, elhagyhatják a kemencét. A pelyheket ezután kíméletesen rázzák, gondosan válogatják és csak a megfelelő méretűek és minőségűek kerülhetnek csomagolásra a fogyasztók elé.

Sokoldalú!

A kukorica növény a belőle készült kukoricapehely mellett sörök és párlatok alkotóeleme is, és az egyik legfontosabb takarmánynövény. Hozzávetőleg a megtermelt kukoricamennyiség tíz százalékát használják ma már bioüzemanyag gyártásra is, de növekvő hányadot tesznek ki az ipar egyéb igényei: a kukoricaszirup például, mint édesítőszer, de a szépségipar számára sem közömbös alapanyag: öregedésgátló és gyulladáscsökkentő hatása miatt.

A tengeri útja…

A kukorica származása annál rejtélyesebb, minél több régészeti leletre bukkannak, és minél több ide vonatkozó irodalmat találunk. Abban, hogy a géncentruma hol volt, nem egységes a felfogás. A legvalószínűbb állítás (Galimat 1979) szerint a kukorica származási helye Mexikó, valamint Közép-Amerika és innen terjedt el Bolívia, Peru, Brazília és Argentína, valamint Észak-Amerika felé. Mexico City alatt végzett archeológiai feltárás folyamán 200 láb, azaz 61 m mélységben 80000 éves kukoricapollent azonosítottak! A mexikói Denevér Barlang és a Tehuacan völgy 5 barlangjának feltárása révén a kukorica történetét 7000 évre visszamenően sikerült nyomon követni és a különböző korok kukoricatípusait rekonstruálni! Nem semmi ugye? Az elterjedt „tengeri” elnevezés a 16. század óta használt tengeri búza kifejezésből rövidült le a 19. században. Az elnevezés arra utal, hogy a növény a tengeren túlról került, spanyol közvetítéssel Európába.

Sokat tud!

A vitaminok közül 140-180 mg A-vitamint lelhetünk fel a kukoricaszemekben. A magok szép sárgás színüket pedig nagyrészt béta-karotin tartalmuknak köszönhetik. A kukorica nagyon sokat tud tenni egészségünkért: B1-B2 és B3-vitamin forrás. A B1-vitamin hiányában az ember hajlamosabb az idegességre, depresszióra. A B-vitaminok közül kimutatható benne még a pantoténsav, a B5-vitamin, ami az emberi test minden sejtje számára szükséges anyag, valamint a B6-vitamin, - melyre bőrünknek van nagy szüksége, és növeli a nyálkahártyák ellenálló képességét. C- és E-vitamin tartalma sajnos nem túl jelentős, de az ásványi anyagok közül 6 mg nátrium, 330 mg kálium, 9 mg kalcium, 120 mg magnézium, 250-290 mg foszfor, 80 mg kén írható a kukorica büszkeségfalára. A nyomelemek közül viszonylag sok 1,5-2,5 mg vas, 2,5 mg cink, réz mangán is van benne.

Tippek sütéshez-főzéshez

A gluténre érzékenyek vagy a glutént kerülő sütiimádók fellélegezhetnek. A kukoricapehely ugyanis sokkal több, egy kiadós reggeli alapanyagánál. Számtalan sütemény készíthető belőle és vele. Csoki öntettel, krémekkel, karamellel lelocsolva egy tányér kukoricapehely már önmagában is elég csábító nassolni való. Kókusz, csoki vagy gesztenyegolyóhoz íz -és állagjavítónak szuper, de a keksztekercs is egészen új értelmezést nyerhet kukoricapehellyel. Muffinok, bögrés sütemények, piték, otthon sütött kenyerek alapanyagaként nagyon jól megállja a helyét, de a déli vagy esti húsos készételekhez is felhasználhatjuk. A kukoricapelyhekből egészen kívánó bunda és panír készíthető. Használhatjuk zsemlemorzsa helyett! Hal, csirke, disznó vagy bármilyen hús panírozásához jó választás. Zöldségek kirántásakor is gondoljunk rá! Keverhetjük hideg és meleg turmixokhoz, fogyaszthatjuk tejtermékekbe szórva, gyümölcsökkel, egyéb gabonafélékkel, de a főzelékek sűrítéséhez is szeretni fogja, próbálja ki. Minden esetben jó és egészséges választás a konyhában a bio kukoricapehely!

 

Cégünkről:

A Hungarian Flavours Kft.-t két ember álmodta meg és hozta létre 2007-ben. A kezdetektől egészséges, különleges és frissítő újítások sora jelent meg kínálatunkban. Szemes-termék importőrként váltunk ismertté itthon és a nemzetközi piacon is, de ma már három márka büszke tulajdonosai is vagyunk: Természet Áldása, Pome, Café Rosé. A márkánknak és az általunk forgalmazott illetve csomagolt több mint száz különböző terméknek köszönhetően társaságunknak, egészen különleges dolgot sikerül véghezvinnie: igényeiknek és az ízlésüknek megfelelően minden nap emberek ezrei jutnak ellenőrzött és magas minőségű élelmiszerekhez, frissülnek fel és vállnak egészségesebbé gyümölcsleveink, száraz termékeink fogyasztásával.

  • Budapest 1173 Összekötő utca 1 Mesterek Háza
  • +36 1 951 43 83
  • info@hungarianflavours.com
keyboard_arrow_up